Nyújts feléje védő kart…
(Kölcsey Ferenc: Himnusz)
2008-ban rendezte meg a magyarországi II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a kanadai Rákóczi Foundation közreműködésével 15. Magyarságismereti Mozgótábort a kárpát-medencei magyar fiatalok számára.A Mozgótábor története oda nyúlik vissza, hogy a Kanadában élő magyarok már a 1950-es évek elején szövetségbe (Rákóczi Szövetség) tömörültek, és célul tűzték ki többek között, hogy
1989 előtt az időközben Alapítvánnyá váló Szövetség évről-évre 10 egyetemistát küldött Kanadából Magyarországra a magyar nyelv és a kultúra elsajátítása céljából. Azóta a tábor célja egészen megváltozott. A Mozgótábor ötlete Ayklerné Papp Zsuzsától származik, aki férjével Kárpátalján járva tapasztalta, hogy az ottani gyerekek közül alig néhányan jutottak el Budapestre. 1994-ben 80 fiatalt hívtak meg Magyarországra a Kárpát-medencéből. Több évig tartott míg keresték, azokat a magyarországiakat, akik segítettek a programok szervezésében. A tábort segítők köre fokozatosan bővült: először a Templomos Lovagrend kapcsolódott be a szervezésbe és a tábor programjainak a lebonyolításába, majd a kecskeméti és budapesti piaristák és a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium. A tábor leglelkesebb segítői a táborban korábbi években részt vett fiatalok, akik kísérőként, határon túli szervezőként kapcsolódnak be a szervezésbe. A létszám időközben növekedett: évente 135 főt fogad a Tábor Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. 2008-ban köszönthettük a tábor 2000. tagját.
Hogyan szerveződik egy tábor? Minden évben januárban meghirdetjük a pályázatot 14-18 éves fiatalok számára, kitűzzük a pályatételeket.
Jelentkezéshez szükséges feltételek:
- Önéletrajz-szerű bemutatkozó levél - személyes érdeklődési körre is kitérve
- Egyházi - helyi plébánosi, vagy lelkészi - ajánlás
- Becsületbeli nyilatkozat arról, hogy korábban még nem vett részt Magyarságismereti Mozgótáborban
- 3 - 5 oldalas pályamunka az alábbi témák egyikében:
1. Kárpát medencei magyarság Európa schengeni határain belül és kívül - kihívások és lehetőségek.
2. Mire ösztönöz bennünket - engem - történelmi példaképem.
3. Nyitott szemmel a világban - avagy milyen kihívásokkal küzd szűkebb környezetem közössége, és én milyen lehetőségeket látok megoldásként.
4. 2008 a kultúrák közötti párbeszéd éve- gondolataim a témában
5. Történelmi tragédiák környezetemben 1944-ben
A határon túli szervezők (referensek) meghirdetik régiónként a pályázati lehetőséget, majd májusig elkészülnek a pályamunkát, amelyet a referensek elbírálnak és a hónap végéig értesítik a nyerteseket.
Közben januártól ugyancsak elkezdődik a tábor szervezők előkészítő munkája.
Június végén megérkezik a 135 fő Budapestre, és megkezdődik a tábor. Mi a tábor programja? Budapesten csoportokba szervezik a résztvevőket: Bethlen, Rákóczi és Zrínyi a három 45 fős csoport neve. Minden csoportba kerül minden régióból fiatal.
12 napos vidéki programon vesz részt minden csoport: Eger – Miskolc – Aggtelek – Sárospatak – Tállya – Debrecen – Kecskemét – Ópusztaszer – Kiskőrös – Bugac – Mohács – Pécs – Szigetvár – Siklós - Tihany – Székesfehérvár – Agárd – Győr - Pannonhalma – Sopron- -Nagycenk – Esztergom- nevezetességeit tekintik meg, közben ismerkedés, játék, tánc, előadások a magyar múltról, az európai integrációról, emberi jogokról, környezetvédelemről… És közösségé válnak.
Már igazi csoportok érkeznek vissza Budapestre, ahol 4 napos programon együtt vész részt a 3 csoport.
Mi a tábor célja?
- A magyar történelem és kultúra jobb megismerése,
- Egymás megismerése, a kisebbségi lét nehézségeinek és örömeinek felfedezése a más régióból jött társak segítségével (ezért nem vesznek részt a táborban anyaországiak)
- Segítség önmaguk, magyarságuk és a szülőföldjük tudatos vállalásához
A program sikerének kulcsa, hogy a szervezők a hangsúlyt az egészséges öntudatra helyezik, mely nem szégyelli a múltját, de gyökereiből táplálkozva a jövő felé tekint; mely nem gyűlöli a másik nemzetet, ehelyett az összefogásra, a kommunikáció lehetőségeinek kutatására összpontosít saját identitásunk megtartásának fontossága mellett.
A 17 napos program elvégzése után mindenki tagja lesz a Rákóczi családi Körnek: támogató és támogatott, és egymás sorsát figyelemmel kísérjük. Szükségben egymás segítése, támogatása vagyunk.
A tábor minden költségét (utazás, szállás, étkezés, belépők, zsebpénz) adományokból és pályázatokból fedezik a szervezők.
A résztvevőktől:
„… nyelvünk és történelmünk közös, egy nemzet fiai vagyunk …Erdély földjén, a végeken kell élnem, tanulnom ést tanítanom, magyarként, igényesen. Ez a tábor hitet és erőt adott, hogy ezt a célt kövessem.”(Sipos Kinga, Erdély)
|
„… ezeket az élményeket a határon túli magyar fiatalokkal együtt élhetjük át, azokkal az emberekkel, akikhez a közös gyökerek, az anyanyelv, a kultúra köt bennünket, s akikkel egy nagycsaládot képezünk. Mindannyiunknak magyarul dobban a szíve, magyarul szól a szája és magyarul is álmodunk. Így őket megismerni, velük összebarátkozni egyne a magyarságunk megtartását és ápolását is könnyíti, segíti.” (Illés Henrietta, Felvidék)
|
„Mi nem voltunk sem szépek, sem csúnyák, sem jók, sem rosszak. Mi mi voltunk. Akkor és ott együtt voltunk. És ez volt a legfontosabb számunkra…” (Istók Imola)
|